Az oldal szerkesztés alatt!!!
A premontreiek gödöllői letelepedésükkor (1923) iskolát, kollégiumot, rendházat építettek, ám az épületegyütteshez tervezett kéttornyos neobarokk stílusú templom építése pénzhiány miatt csak álom maradt. Az iskolák államosítása (1948) és a szerzetesrendek feloszlatása (1950), a rend vagyonának elkobzása következtében minden remény szertefoszlott, hogy a premontreieknek Gödöllőn temploma legyen. Az épületbe az Agrártudományi Egyetem költözött, a templomnak kihagyott helyet beépítették.
A rendszerváltozás után Fényi Ottó kormányzó perjel kis templomot kezdett építeni a Fácán sor 3. alatti telken. Ezt 1993-ban áldotta meg Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök. Öt évvel később (1998) a püspök atya a rendi templomot plébániai rangra emelte.
Ez a kápolna szolgált otthonul több mint 30 éven át a Premontrei Egyházközségnek, itt végezték minden nap a zsolozsmát a premontrei szerzetesek, itt tartotta az iskolai szentmiséket a premontrei gimnázium közössége.
Az rendtagok és az egyházközség gyarapodásával, iskola bővülésével ez a kápolna egyre inkább kicsinek bizonyult, így 2021-ben, a Premontrei Rend alapításának 900 éves évfordulója alkalmából a Magyar Állam visszaadta a rendnek az 1948-ban államosított területek egy részét, és támogatást adott az akkor már apátsági rangra emelkedett közösségnek egy templom megépítéséhez. A tervező Zobay Nagy László. A 7 alapkő ünnepélyes letételére 2022. január 24-én került sor, felszentelése 2024. október 22-én volt.
A templomépület
A templom külső jegyei a premontrei építészeti hagyományokat követi. Ilyen a kéttornyúság, a mellékhajók és a kereszthajók megléte, a kívülről szögletes, belülről íves apsziszáródás, az emelt szentély a stallumokkal és a tabernákulummal és a szentély alatti altemplom a kriptával.
Különlegesség a majdnem teljesen különálló keresztelőkápolna, mely a keresztelés, a beavató szentség kiszolgáltatásának helye. Hagyományos, nyolcszögletű alapterületű. Húsvét hetében a körmenetes vesperásban a keresztkúthoz zarándokol a közösség.
A templomhajó hossza 38,57 méter, szélessége 9,00 méter. A kereszthajó hossza 29,10 méter, szélessége 9,00 méter. Az emeltszentély az apszissal 17,46 méter hosszú. A templomtér teljes belső hosszúsága így 56,03 méter. Az oldalhajók hossza 26,10 méter, szélessége pedig 4,00 méter. A tér fölé magasodó vasbeton boltozatot tizenkét 90 x 75 cm-es vasbeton oszlop tartja. A templomtér szélessége így összesen 18,80 méter.
Tornyok magassága a kereszttel együtt 42,57 méter, amelyek 25 méteres szintjén 3+4 darab harang lakik. A templom modern technológiák alkalmazásával, de hagyományos térszerkesztéssel épült. Külső vasbeton pillérvázas tartófalai 75 cm vastagságban kerámia falazóelemekből épültek. A templom egyszerű ácsolt tetőszerkezetét a pillérvázakból eredő egyedi íves monolit szerkezetű boltozati rendszer támasztja alá. A belső padlóburkolat jura időszaki mészkőburkolat.
Harangok
A templom harangjai közadakozásból készültek el Gombos Ferenc őrbottyáni harangöntő üzemében 2023-ban.
Északi torony:
- Magyarok Nagyasszonya-harang (C-lá hangú, 1450 kg tömegű, a Gödöllői Premontrei Apátság finanszírozta)
- Szent László-harang (B-szó hangú, 315 kg tömegű, egyházközségi családok finanszírozták)
- Boldog Gertrúd-harang (Asz-fá hangú, 350 kg tömegű, a Premontrei Egyházközség tagjai finanszírozták)
Déli torony:
- Keresztelő Szent János-harang (Esz-dó hangú, 725 kg tömegű, a Gödöllői Premontrei Apátság finanszírozta)
- Szent Norbert-harang (F-ré hangú, 615 kg tömegű, A Gödöllői Premontrei Gimnázium tanárai, öregdiákjai, diákjai és szüleik finanszírozták)
- Szent Ágoston-harang (G-mi hangú, 425 kg tömegű, egyházközségi családok finanszírozták)
- Szentháromság-harang, Lélekharang (55 kg tömegű, az egykori rendház udvarán volt, az államosításkor a gödöllői városi plébánia udvarára, majd a blahai városrészében álló Jézus Szíve kápolnában volt egészen 2023-ig)
Huszártorony
- Szent Evermód-harang (12 kg tömegű, Fényi Ottó O. Praem. (1917-2002) egykori kormányzó perjel hagyatékából)