A premontreiek gödöllői letelepedésükkor (1923) iskolát, kollégiumot, rendházat építettek, ám az épületegyütteshez tervezett kéttornyos neobarokk stílusú templom építése pénzhiány miatt csak álom maradt. Az iskolák államosítása (1948) és a szerzetesrendek feloszlatása (1950), a rend vagyonának elkobzása következtében minden remény szertefoszlott, hogy a premontreieknek Gödöllőn temploma legyen. Az épületbe az Agrártudományi Egyetem költözött, a templomnak kihagyott helyet beépítették.
A rendszerváltozás után Fényi Ottó kormányzó perjel kis templomot kezdett építeni a Fácán sor 3. alatti telken. Tervezője Petényi János volt. A kápolnát 1993-ban áldotta meg Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök, majd 1998-ban emelte plébániai rangra. Hivatalos neve: Szentlélek és Gyümölcsoltó Boldogasszony Templom.
A templom búcsúünnepe március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, kisbúcsúja Pünkösdhétfőn, a felszentelés napján van.
A kápolna éke a gödöllői szecessziós művésztelep alkotójának, Nagy Sándornak, Őseink hazára találása című, a tervezett premontrei templomba készült 1927-es terve alapján készült 16 négyzetméteres üvegablak, ami az öregdiákok adományai alapján készült el L. Szabó Erzsébet kivitelezésében 1993-ban.
A bal oldali mellékhajóban látható Fejéregyházy Lászlónak (1901-1948), az egykori premontrei gimnázium rajztanárának Szent Norbertet ábrázoló festménye (1924), mely a két világháború között a gimnázium második emeleti dísztermében kiállított kápolna egyik oltárképe volt.
Az oltárkép mellett áll Sidló Ferenc (1882-1954) két, 1924-ben készített szobra, melyek Szent Imre herceget és Szent Hermann-Józsefet ábrázolják és az egykori gimnáziumot díszítették, majd az államosításkor eltávolították és Berkecz József, isaszegi plébános mentette meg őket. 2015-ben restaurálás után kerültek a Fácán sori kápolnába.
A kápolnát díszíti még Ohmann Béla (1890-1968) Szent Norbert szobrának (1928) fából készült, kicsinyített mása. Az eredeti, embernagyságúnál is nagyobb szobor az egykori rendház homlokzatát díszítette. Az államosításkor levették, ekkor összetört, de darabjainak holléte mai napig nem ismert.
A templom karzatán találhatók még Márton Lajos (1891-1953) festményei: Szent Norbert a magyar népet Krisztushoz vezeti (1934) illetve Boldog Hermann-József és a magyar ifjúság (1934).
A tabernákulumot Ozsvári Csaba ötvösművész alkotása díszíti.
A Szent Ágoston Prépostsági templom felszentelésével (2024. október 22.) a rendszeres liturgiák (szentmisék, zsolozsmák) átkerültek oda, de a kápolna továbbra is aktívan működik pl. gyászmisék alkalmával, illetve közösségi tereit használják a plébániai hittanosok és az anyaklub.
